A külvilágból kiszakítva.
Szubjektív idő (Betegség) Szubjektív tér (Kórház)
Szubjektív idő:
A betegség átveszi az uralmat a nappalok felett. Nincs külvilági történés, csak a test belső történései.
Test-idő.
Zsigeri idő.
A biológiai funkció ritmusa átveszi a percek szerepét, a nagymutató helyébe lép. Belső működés szabályozza a nap történéseit.
A megbetegített test univerzumában belső létidő pereg.
Magány.
Szubjektív tér:
Az én terem, melynek határait a másokra való rászorultságom, kiszolgáltatottságom mértéke határozza meg. Vagyok én, és a beteg testem által kikövetelt tér, melybe időnként beengedek egy-egy külvilági „követet”. Befelé irányultság a külvilág felől, kifelé csak inaktív megfigyelés, egy nézőpontból.
Bezártság.
Változatlanság. Örök változatlanság. Örökkön levő, tehát mindig ismétlődő változatlanság. Mint a kör, mint a nap, mint az óra.
